szl

×

Üzenet

EU e-Privacy Directive

This website uses cookies to manage authentication, navigation, and other functions. By using our website, you agree that we can place these types of cookies on your device.

View e-Privacy Directive Documents

View GDPR Documents

You have declined cookies. This decision can be reversed.

A kullancsok parányi, pókszabású, ízelt lábú élõsködõk, amelyek a vérszívásukkal többféle súlyos betegséget terjeszthetnek. A kórokozok lágyrészeiben élõsködõ vírusok, baktériumok és néhány parazita egysejtû - vérszívás közben kerülnek át az ember szervezetébe. A vizsgálatok szerint hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs fertõzött az agyhártya, agyvelõgyulladást (enkefalitiszt) okozó vírussal.

Ennél sokkal gyakoribb a Lyme borreliosist, más néven Lyme-kórt okozó baktérium: a Borrelia burgdorferi amely száz kullancs közül tízben megtalálható egész Európában.
A kullancsok fiatal alakjai (a hatlábú lárvák) még képtelenek a bakteriális fertõzés átadására, de
...

ahogyan a kullancsok fertõzöttségi aránya életük során fokozatosan növekszik, úgy válnak egyre veszélyesebbekké. A kullancs-lárvák mákszemnél is kisebbek, szájszervük eddig szabad szemmel már nem is látható, de az ivarérett példányokéhoz teljesen hasonló felépítésében is, mûködésében is. A lárva aprócska szájszervével a vért is csak rendkívül vékonybõrû állatkákból képes szívni: ilyenek az erdei rágcsálók (pockok, egerek, stb.) újszülöttei. Ekkor kezdõdik el a fertõzõdési lánc, amely a kullancsok közvetítésével a kisebb-nagyobb erdei állatoktól, hüllõktõl, madaraktól, a háziállatokon át az emberig tart.
A betegségek elleni védekezés legbiztosabb módja az elõvigyázatosság. A kullancs csípése és vérszívása fájdalmatlan, így a kórokozókkal való fertõzõdésre figyelmetlenségünktõl függõen - korlátlan idõ állhat rendelkezésre. Legfontosabb teendõnk: elõzzük meg a kullancs-csípést!
A kullancsok füves, bokros területeken élnek. Rejtõzködve, mert sem a fényt, sem a szárazságot, sem a meleget nem kedvelik. Egyedfejlõdésükhöz elengedhetetlen a vérszívás. Az emberek vagy az állatok szervezetébõl kiszívott vér azonban nemcsak a kullancsot táplálja, hanem a vérszíváskor a kullancsok testébe került különféle kórokozóknak is kiváló táptalajul szolgál. Így válnak a kullancsok - tulajdonképpen ártatlanul az állatról emberre átvihetõ betegségek terjesztõivé.
A kullancsok különbözõ fejlõdési alakjai: két fejletlen egyed (lárva, nimfa) baloldalt, és a két ivarérett imágó jobboldalt.
A kullancs-csípés megelõzésérõl
Legfontosabb: az elõvigyázatosság. A rejtett életmódú vérszívók jelenlétét nem jelzik táblák, és ránézéssel sem lehet a fertõzött kullancsokat megkülönböztetni a többitõl. Jobb tehát az elõvigyázatosság. Érdemes néhány alapelvet még idejében megismerni, hogy a természetben veszélytelenül dolgozhassunk, biztonságban sportolhassunk, gondtalanul pihenhessünk.
A tapasztalatok szerint a kullancsok nem várnak a meleg májusig, aktivitásuk már akkor megkezdõdik, amikor az átlaghõmérséklet néhány fokkal meghaladja a fagypontot, és még a lombhullás után is tart. Kora tavasztól késõ õszig érdemes tehát megfogadni a következõ tanácsokat:
Indulás elõtt három nappal célszerû elkezdeni a Polybé tabletta szedését naponta egy-két szemet, testsúlytól függõen akár többet is. A tabletta vízoldékony B-vitamin tartalma ugyanis az izzadságmirigyben kiválasztódik és az egész testet a kullancsok számára kellemetlen illat uralja. Megfigyelések szerint hatására a kullancs-csípések gyakorisága 70-80 százalékkal csökken, de még így is óvatosnak kell lenni.
A vízoldékony B-vitamin az emberi szervezet számára ártalmatlan, mert a fölösleges mennyiség a vizelettel kiürül.
A bõrön alkalmazott kémiai kullancsriasztók (például Authan spray) még hatékonyabban és ugyancsak tartósan tartják távol az élõsködõket. Ezekkel célszerû a leginkább veszélyeztetett testrészeket - lábszárat, nyakat, hajlatokat - befújni. A kétféle kullancsriasztó együttes alkalmazása a leghatásosabb.
Egyes kullancsirtó/riasztó szerekkel impregnálhatjuk felsõruhánkat is. Segítségükkel kb. két hétig tartó fokozott, külsõ védelmet nyerhetünk. Az eljárás kizárólag felsõruhán alkalmazható. Célszerû a sapkát is kezelni vele. A hatóanyagot egy-két mosás sem távolítja el.
A modern tisztálkodószerek (tus- és habfürdõk, egyes szappanok) intenzív illatanyagai is tartósan beivódnak a bõr fölsõ rétegébe. Nem zárható azonban ki, hogy közülük néhány a kullancsoknak is kellemes, esetleg vonzó illatú: tehát növelhetik a kullancs-csípések gyakoriságát.
A szabadban világos, lehetõleg egyszínû ruhát viseljünk, mert ezen könnyû észrevenni a ruhánkra sodródott kullancsot.
Mindig az idõjárásnak és tartózkodási célunknak megfelelõ öltözetben legyünk. A kullancsok ellen nem célszerû asztronautaként, "ûrsétának "megfelelõen öltözni. Hasznos azonban, ha nadrágot viselünk, és annak szárát a zokniba hajtjuk. Rövidnadrág viselésekor pedig kullancs-riasztót használjunk és sûrûbben vizsgálódjunk kullancs után. Hajunkat fedjük világos sapkával.
Kerüljük el a kullancsok élõhelyeit a hûvös, nedves, árnyékos, füves, bokros csalitost és erdõrészeket, a cserjéseket. A vadcsapásokon a kullancsok különösen gyakoriak. Fontos tudni, hogy házfalak tövénél és korhadt fatörzsek közelében szintén gyakrabban találhatók ezek a parányi vérszívók, mert itt hûvösebb, páradúsabb, esetleg fedettebb a környezetük.
A kullancsok- átmenetileg - szélsõséges körülmények között is életben maradnak, az életfontosságú vérszíváshoz mégis inkább a földközeli "kiemelkedéseket", magas füveket, alacsony bokrokat választják. Nyakunkba is ezekrõl kerülnek. Magas fára csak kivételesen kerül kullancs, legfeljebb a madarakról. Onnan is azonnal a földre igyekszik.
Az erdõn és a legelõn lehetõleg az úton járjunk. A legelõkön ne idõzzünk sokat, mert az állatok járta helyeken mindig több a kullancs. Pihenéshez a mezõn terítsünk pokrócot a földre!
Este és másnap reggel is tüzetesen vizsgáljuk át testünket! Különösen fontos a hajas fejbõr és a hajlatok ellenõrzése. Kullancs-veszélyes helyen történõ áthaladás vagy mezõn idõzés után viszont azonnal tartsunk kullancs-vizitet!
A szabadban hordott ruhát az újabb fölvétel elõtt mossuk ki, illetve vizsgáljuk át alaposan, mert abban is rejtõzhet kullancs!
Kirándulás elõtt kedvenceinket, különösen a kutyákat kezeljük a kullancsokat és egyéb élõsdit is elpusztító, elriasztó szerekkel! Gyakorlatunkban legjobbnak a Mikrotox néven gyártott magyar kutyasampon bizonyult. A kezeléstõl függetlenül rendszeresen vizsgáljuk át állatainkat is, mivel teljesen a mi gondoskodásunkra szorulnak. Különösen a szem, a fül és az orr környékén keressük a kullancsokat, ahol nehezebb átitatni szõrzetüket a kullancs-riasztó szerekkel és ahová a kullancsok különösen könnyen rásodródhatnak.
Az erõsen bokros, bozótos területen és az avar alatt, mint egy védett kunyhóban, nagyszerûen áttelelnek a kullancsok. Másrészt itt mindig biztosított számukra a kellemes hûvösség (18 oC), a legalább 92 százalékot elérõ relatív páratartalom, szárazabb levegõben a kullancsok napok alatt elpusztulnak. Egy terület "levegõssége" a legjobb védelem a kullancsok ellen. Ezer-másfél ezer méter fölött már olyan száraz a levegõ, olyan kevés a növényzet, hogy nincsenek kullancsok. A fennsíkra vezetõ utakon azonban óvatosnak kell lennünk.
Ha minden elõvigyázatosság ellenére bõrünkbe fúródott a kullancs, mielõbb el kell távolítani. Erre néhány óra áll a rendelkezésünkre. A kullancs az elsõ órákban csak szív, elõször a nyiroknedvet, majd vért is. Kezdetben tehát csak a kullancs érzéstelenítésre használt kevés nyálában lévõ néhány kórokozó, többnyire vírus juthat a szervezetbe. A veszély négy-hat óra után ugrásszerûen nõ. A kullancsok ekkor érik el a kapilláris ereket, falukat átvágják és a kiáramló vér megalvadását gátolva közvetlen kapcsolatba kerülnek áldozatuk érrendszerével. A kullancs középbelébe kerülõ vérben - ebben a kiváló táptalajban - néhány óra alatt fölszaporodnak a különféle kórokozók és késõbb a kullancs minden lágy részébe elvándorolhatnak. Ekkor már a kullancs nyála és béltartalma is fertõzötté válik, így a kórokozók is a kullancs által okozott nyílt bõrsebbe ürülhetnek. Legfontosabb tehát a kullancs korai észlelése és mielõbbi, de szakszerû eltávolítása is.
Erre a célra nem szabad semmiféle izgató, ártó anyagot használni, mert az a kullancs béltartalmának és a benne lévõ Lyme borreliosist okozó baktériumoknak, illetve más fertõzõ anyagnak a nyílt bõrsebbe ürülését váltja ki. Ennél fogva - a régi közhiedelemmel ellentétben - nem szabad a kullancs potrohát semmiféle krémmel, olajjal, bekenni, mert ez - fuldoklás közben - az állat öklendezését váltja ki. Ha ujjal, körömmel, egyszerû csipesszel vagy rosszul kialakított kullancs-csipesszel, esetleg az olykor ajánlott szemöldökcsipesszel próbáljuk meg eltávolítani a bõrbe fúródott vérszívót, akkor minden óvatosság ellenére megnyomhatjuk a kullancs potrohát, és annak fertõzött béltartalmát a bõrsebbe, a saját testünkbe préselhetjük. Hasonlóan nem ajánlott az állat potrohának csavargatása sem. Használjunk speciális kullancs-csipeszt! Ezzel a kullancs potroha alá tudunk nyúlni, a "nyakánál" megfogni és a bõrbõl kitépni.

A kullancs feji része csak kitinbõl áll, semmi lágyrészt, így kórokozót sem tartalmaz, ezért a bõrben maradva semmivel sem jelent nagyobb veszélyt, mint egy szálka. A többi idegentesthez hasonlóan helyi, nem tovaterjedõ gyulladás, és gennyedés kíséretében néhány nap múlva ki is lökõdik.
A kullancs eltávolítása után a sebet fertõtleníteni kell, lehetõleg jódoldattal (Betadine). A fertõtlenítést még aznap és másnap ismételjék meg, esetleg fertõtlenítõ kenõccsel (Unguentum antisepticum, Betadine kenõcs). Készítsenek elsõsegélycsomagot a rovarcsípések okozta kellemetlenségek elkerülésére. Legyen benne jódoldat, fertõtlenítõ kenõcs, illetve kalcium pezsgõtabletta a rovarcsípések okozta allergiás tünetek enyhítésére.

A kullancs eltávolítása után:
1. Jó szolgálatot tesz, ha följegyezzük a kullancs-csípés idejét, földrajzi, és testrajzi helyét.
2. Elõvigyázatosságból célszerû 4-6 hétig figyelni a csípés helyét. Ha a kullancs-csípés körüli bõrgyulladás nem csökken, hanem napról-napra terjed, ha bármily halvány körkörös bõrgyulladás, a Lyme folt kialakulna, vagy a késõbbiekben leírt tüneteket észlelné azonnal forduljon orvoshoz.!

Kullancs okozta betegségek:
Kullancs-enkefalitisz
Vírusos agyhártya-, agyvelõgyulladás. Vírusok által okozott, kizárólag idegrendszeri gyulladással járó betegség.
A kórokozó vírusok a fertõzött kullancsok nyálából már a kullancs-csípés elsõ fázisában bekerülhetnek a szervezetbe, a kialakuló nyílt seb révén, késõbb közvetlenül a nyirok-, illetve a vérkeringésbe jutnak.
A Kullancs-enkefalitisz tünetei
Egy-három hetes lappangás után magas láz, fejfájás és a keringõ vírusok által okozott levertség, bágyadtság tüneteivel jelentkezik a betegség. A láz olykor 39 oC fölé is emelkedhet, néhány nap után átmenetileg megszûnik. A szervezet ellenállása rendszerint leküzdi a fertõzést, és nem alakul ki a második lázas szakasz. A betegség fennállását a második lázas szakasz jelzi. Ez egy héttel késõbb jelentkezik és már az agyhártya-, agyvelõgyulladás jele. A kórokozók a helyi nyiroksejtekben szaporodnak, a 3-5. napon már tömegesen kerülnek a keringésbe és elérik az idegrendszert. Itt elsõsorban az idegsejteket támadják meg és bennük tovább szaporodnak. Az idegsejteket károsítja a szervezet gyulladásos reakciója is.
A Kullancs-enkefalitisz megelõzése
A fertõzés bárkit megbetegíthet, de a kisgyermekek viszonylag ritkábban szenvednek tõle. A kullancs-enkefalitisz elleni védõoltás igen hatékony. Biztonságos megoldást jelent az évekig védelmet adó aktív immunizálás, amelyet védõoltás-sorozattal érhetünk el. Ezzel már elõre fölkészítjük a szervezetet egy késõbbi esetleges fertõzésre. A termelõdõ ellenanyagok, és a szervezet többi védekezõ rendszere ugyanis képes semlegesíteni, elpusztítani a kullancs-csípéskor bejutó vírusokat.
Az elsõ két védõoltást az egyetlen kullancsmentes évszakban, télen a legjobb beadatni. Az oltás elõtt és után két héttel fokozottan vigyázni kell, hogy ne érje kullancs-csípés az oltott személyt. Az elsõ oltást egy-három hónapon belül kell követnie a másodiknak. A harmadik oltást pedig egy évvel a második után szükséges elvégezni. A védõoltás legalább három évig nyújt védelmet a szervezetnek, amikor egy adag emlékeztetõ oltással tovább nyújthatjuk a védettség idejét.
A kullancs-enkefalitisz ellen az antibiotikumok hatástalanok.
A Lyme borreliosis
A Lyme-kór az egész szervezet betegsége. A Lyme borreliosis kullancsok által terjesztett bakteriális fertõzés következménye, és ezért antibiotikumokkal gyógyítható.
Ez a baktérium évtizedekig is rejtõzhet a szervezetben, és a legváratlanabb helyen és idõben támad. Az általa okozott fertõzés a Lyme borreliosis, az izületi gyulladástól a legritkább idegrendszeri betegségig, a jóindulatú daganatoktól az érszûkületig bármilyen kórképhez hasonló panaszokat is okozhat, ezek tüneteit utánozhatja. A Lyme borreliosis ellen ma még nincs hatékony védõoltás!
A legveszélyesebb várható mellékhatás a szervezet évek múlva fölismerhetõ károsodása, amely akkor már rendkívül súlyos, akár visszafordíthatatlan formában is jelentkezhet.
A Lyme-kór világszerte a leggyakoribb állatról emberre terjedõ betegség. Míg hazánkban átlagosan csak minden ezredik kullancs fertõzött a kullancs enkefalitisz vírusával, addig Európában bárhol, legalább minden tizedik hordozza a Lyme borreliosis kórokozóját. Ennek arányában a Lyme borreliosis is sokkal gyakoribb, mint a vírusos megbetegedés.
Az alábbi információk segítik a betegség kórismézését és a beteg gyógyítását:
Jegyezze föl a kullancs-csípés idejét és a közeli település nevét!
Jegyezze meg pontosan a kullancs-csípés testrajzi helyét, és figyelje meg alaposan a kullancs-csípést követõ hat héten át! Ha ezen idõ alatt Lyme-foltot észlel, vagy megváltozik általános állapota, közérzete és a továbbiakban részletezett tüneteket is észleli, akkor föltétlenül forduljon orvoshoz!
A Lyme borreliosis gyanújelei
Kullancs-csípés után néhány napon belül kialakulhat az ún. "nyári influenza" tünetegyüttese: mérsékelt láz, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, enyhe fejfájás, torokfájdalommal vagy anélkül. Ilyenkor orvoshoz kell fordulni! Még akkor is érdemes gyanakodni a Lyme borreliosis fennállására, ha kirándulás, szabadban végzett munka során ugyan nem észlelték a kullancsot vagy a csípését, de jelentkezik a "nyári influenza" tünetcsoport. A kullancs csípése, a nyálában lévõ érzéstelenítõ miatt nem fáj, ezért sokszor nem is veszik észre. A hím imágóra jellemzõ, hogy csak rövid ideig szívja áldozata vérét, majd észrevétlenül, látszólag nyomtalanul eltávozik. Csak a fertõzés alakul ki, a betegség marad vissza. Ezzel szemben a nõstény napokig szívja a vért, hogy több ezer petéjét képes legyen lerakni.
A Lyme borreliosis egyetlen diagnosztikus, más betegségnél nem észlelt tünete a Lyme-folt körkörösen terjedõ, kokárdaszerû bõrgyulladás, amelyet ritkán égõ érzés, fájdalom, esetleg viszketés (is) kísér. A bõrelváltozás közepén a kullancs-csípéseknél mindig észlelt kis csomó, göbcse található. Ez a szervezet reakciója a kullancs-csípéskor a bõrbe kerülõ idegen anyagokra, a kullancs szájszerven lévõ, gyakorlatilag veszélytelen baktériumokra. Nem a göbcse jellegzetes a Lyme borreliosisra, és fertõtlenítõvel való eltüntetése sem gyógyítja meg a Lyme borreliosist magát. Jellemzõ a Lyme-kórra, ha együtt van a göbcse, körülötte egy épnek látszó bõrsáv, amelyet vékony, néha alig észrevehetõ bõrpír, bõrgyulladás szegélyez. Ez a kokárdaszerû bõrelváltozás a Lyme-folt.
A Lyme folt gyakran csak "terhelésre" válik láthatóvá. Fürdés hõhatására intenzívebbé válik a gyulladásos terület vérbõsége, és ez fölismerhetõvé teszi az enyhe bõrgyulladást is. Hidegben fordított módon javul a fölismerhetõség. Az erek összehúzódása miatt az ép bõrrészek elhalványulnak. A gyulladásos területen lévõ erek azonban összehúzódásra képtelenek, bennük fennmarad a vérbõség, ami szintén láthatóvá teszi a halvány, gyulladásos gyûrût, a Lyme foltot.
Az említett gyanújelek - akár az esetek felében - el is maradhatnak, ilyenkor a kórokozó akadálytalanul átjutott a szervezet elsõ védõgátján. Ekkor az egész szervezet megbetegedése várható és a Lyme borreliosis tüneteként gyakran alakul k: izületi gyulladás mint a legjellemzõbb velejárója a betegségnek. Leggyakrabban az egyik, ritkán mindkét térdizület betegszik meg. Máskor boka-, könyök-, vagy csukló-, illetve a vállizületi gyulladás alakul ki. Olykor fájdalmas izom- és íngyulladás vagy kötõszöveti gyulladás társul az izületi betegséghez. Különféle bõrgyulladás alakulhat ki. A szív megbetegedését ritmuszavar(ok), szívizomgyulladás, szívburok gyulladás, szívelégtelenség jelezheti. Elõfordul, hogy már röviddel a fertõzõdés után ideggyulladás vagy agyhártya- és agyvelõgyulladás jelentkezik. Az arcidegbénulást (arcideggyulladást) az esetek nagy részében Lyme borreliosis okozza. A többi agyideg is gyakran károsodik, ezért szaglás-, látás-, hallás-, egyensúly- és egyéb beidegzési zavar követheti a fertõzést.
A kezeletlen Lyme borreliosis többnyire hónapokig, évekig lappangó, hullámzó lefolyású betegség. Fontos a panaszok és a tünetek idõbeli lefolyásának megfigyelése és följegyzése. Ilyen a lázgörbe alakulása vagy bármely más tünet megjelenése, eltûnése. A tünet(ek) hullámzása jelzi a megbetegedett egyénhez alkalmazkodott kórokozó idõszakosan nagyobb számú megjelenését a vérben, ami egyben a szövetekben való megjelenés jelzõje is. A tünethullámzás idejének ismerete hatékonyan segíti a gyógykezelés idõtartamának meghatározását. Ez a generációs ciklusnak legalább kétszerese, háromszorosa, esetleg a többszöröse.
A Lyme borreliosisban szenvedõket a ma elérhetõ antibiotikumokkal teljesen meg lehet gyógyítani.
A tibola
A legfrissebben azonosított kullancsbetegség a tibola, ami a kullancs által terjesztett nyirokcsomó-megnagyobbodás rövidítése. A ma még alig ismert kórokozó fõként gyerekekre veszélyes, és általában a hajas fejbõrt veszi célba. Nem véletlenül, hiszen a tibolát terjesztõ kullancs legkedveltebb tartózkodási helye az állatok bundája. A betegség fõ tünete a csípés helyén kialakuló, nehezen múló, fekélyes seb és a megduzzadt nyirokcsomók. Annak ellenére, hogy egy újonnan azonosított kórformáról van szó, az antibiotikumos kezelések eddigi tapasztalatai megnyugtatóak.

!