szl

Selmeci Tanárok

Bevezetés


Selmecbánya, a múlt ma is csodálható emlékeivel, hangulatos utcáival, évszázados épületeivel immár a világörökség részét képezi. Sok mindennel dicsekedhet: a föld mélyén rejlő kincsei és gazdag bányái a várost már a középkorban messze földön híressé tették, de a hírnévhez hozzájárult az itt felhalmozódott hatalmas szellemi érték, a megannyi tudományos felfedezés is.

A sokszínűségével, többféle kultúrájával büszkélkedhető várost ismertté tették iskolái, s a bennük oktató jó nevű tanárai is. Hiszen a messze földön híres tanintézetében, az 1735-ben alapított bányászati-kohászati alma materben, a későbbi Bányászati és Erdészeti Akadémián oktattak a világon elsőként tudományos alapon nyugvó kémiát, ásványtant, fizikát, mechanikát és hidraulikát. Helybeli tanárok, mérnökök találmányaként helyeztek működésbe először bányaművelést könnyítő gépeket és szerkezeteket. Olyanokat, melyeknek csodájára jártak a német, a francia és az angol tudósok is. Az itteni hallgatók már a XVIII. században korszerű laboratóriumokban kísérleteztek közösen azon tanáraikkal, akik megannyi, évtizedeken át hasznosítható tankönyvet is kiadtak.

Selmec tehát a tudományok bölcsője, a felfedezések műhelye, a magyar és az európai művelődéstörténet egyik központja volt.

Itt egy-egy cikkel az akadémia tanárainak állítunk emléket. Havonta egy tanár tevékenységét, kimagasló eredményeit, és egyedülálló sikereit tárgyalva mutatjuk be. Valamennyiükre jellemző a tudományos felkészültség, az európai nyelvek ismerete. Megannyian tagjai voltak a különféle szakmai társulásoknak, az akadémiák elődeinek; publikáltak a különböző nyelvű szaklapokban, tankönyveket és tudományos monográfiákat írtak, könyvtárat, gyűjteményeket alapítottak, laboratóriumokat építettek stb. Emberi kvalitásaik, pedadógiai-tudományos munkásságuk a mai kor embere előtt is követendő és ösztönző példa lehet. A józan ész mindig győzedelmeskedett, s a tudás meg az emberi tartás számított a legfőbb értéknek.

Az 1735-ben alapított selmeci bányatisztképzőnek már a kezdetekkor akadémiai jellege volt, hisz az első tanárok közt olyan neves személyiségekkel találkozhatunk, mint Mikoviny Sámuel, a világhírű térképész és matematikus, Magyarország nagy polihisztora. N. J. Jacquin a kísérletezéseket alapozta meg a kutatásban, s egyike volt a kor leghíresebb botanikusainak is. Poda Mihály professzor a matematika–fizika– mechanika tanszéket vezette európai színvonalon; csillagvizsgálót alapított, kiadta a selmeci bányagépeket bemutató első könyvet stb. Delius Tragott Kristóf bányaműveléstanát a francia és német nyelvterületen is alapvető könyvnek tartották. Ruprecht Antal az Észak- 5 Bevezetés Hontban létesített és világhírűvé vált amalgánozó üzemet is vezette. Schittkó József a forgómozgású vízoszlopgépet találta fel. Illés Nándor, Péch Antal, Fekete Zoltán a magyar nyelvű műszaki szakoktatás úttörői voltak. Pauer János, Mihalovits János és mások az iskola történetét dolgozták fel magas szinten. J. T. Peithner bányajogászként és könyvtáralapítóként, Sobó Jenő az akadémia palotáinak építőjeként vált ismertté. H. D. Wilckens a selmeci erdészeti oktatás megteremtője és európai hírű szakembere, Vadas Jenő az erdészeti oktatás történetének monográfusa. S akkor még a hírességeknek is csak töredékét említettük.